Milyen tünetekkel forduljunk azonnal orvoshoz?

Novák László interjút készített Dr. Bíró Vera kardiológussal, cégünk orvosi tanácsadó testületének magyar származású tagjával.


NL: Hogyan lettél orvos?

BV: Gyerekkoromban sokat voltam beteg és majdnem egy évig kórházban is feküdtem. Akkor ezt nem szenvedésként éltem meg, egy idö után otthonosan mozogtam abban a környezetben és szinte második otthonommá vált. Ennek hatásaként késöbb is nagyon érdekelt minden, ami betegségekkel, beteg emberek életével volt kapcsolatos. Sokat olvastam és olvasmányaimban, például a „Varázshegy“-ben és más könyvekben is mindig különösen érdekelt, ami beteg emberek életéröl szólt. Így, amellett, hogy édesapám is orvos volt, nem is volt számomra kérdéses, hogy milyen pályát válasszak.

NL: Milyen a „jó” beteg és te annak tartod-e magad?

BV: Én azt hiszem, hogy jó beteg vagyok. Azt gondolom, hogy a jó beteg, ha komolyabb egészségügyi problémája van, nem maga próbálja kúrálni magát. Fontos, hogy lehetöleg jól válassza meg, kire bízza magát, de azután valóban meg is bízzon az orvosában. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne maradjon aktív részese az orvos-páciens kapcsolatnak. Fontos, hogy pontos információval lássa el orvosát, de az is, hogy kérdéseit, kételyeit öszintén és azok súlyának megfelelöen megvitassa vele. Egyben jó, ha a páciens, ha informálódik is az internetböl vagy más forrásokból, ami nagyon jó és „felnötté teszi“ ebben a kapcsolatban, megérti, hogy ez nem tudja pótolni a sok éves tanulást és tapasztalatot, amivel az orvosa rendelkezik. Mint minden más kapcsolatban, itt is döntö a kölcsönös bizalom. És persze alapvetöen fontos, hogy a beteg betartsa a vele egyeztetett orvosi elöírásokat és e téren is pontos visszajelzést adjon orvosának.

NL: Mi alapján javasolsz te orvosokat ügyfeleinknek?

BV: Több, mint húsz évnyi ausztriai orvosi tevékenységem során szükségszerüen széles hálózatra tettem szert, megismerve sok, a legkülönbözöbb szakterületen dolgozó kollégát, tapasztalatot szerezve azok felkészültségéröl és arról a módrol is, ahogy betegeikhez fordulnak. Másrészt olvasom a szakirodalmat, amiböl jó képet kap az ember arról, hogy mely területeken mely kollegák tekinthetök valódi szaktekintélyeknek. Mindez jó alapot nyújt ahhoz, hogy az ember megalapozottan tudjon javaslatot tenni, bár persze elöfordulnak olyan kérdések is, amelyekben inkább másra bízom a javaslattevést.

NL: Mit gondolsz az oltásokról?

BV: Az oltások az orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak. Az oltások révén ma olyan betegségeket tudunk megelözni, amik régebben sok ezer, és sokszor még sokkal nagyobb számu ember életét követelték vagy nyomorították meg. Hogy ma egyáltalán teret nyerhetnek az oltások hasznát vitató nézetek, az egy kifejezett paradoxon. Nevezetesen, hogy éppen az oltásoknak köszönhetöen manapság gyakorlatilag nem találkozunk a környezetünkben számos szörnyü betegséggel és ezért az emberek elveszítették a félelmüket ezektöl a megelözhetö betegségektöl. Ez teszi lehetövé, hogy tévhitek, téves „információk“ és összeesküvéselméletek széles körben terjedjenek és hitelt kapjanak. Félö, hogy ennek még nagy ára lesz, ahogy az újból fellépö kanyaró- és más járványok kezdik jelezni.

NL: Mi a folyamatos, célzott szűrővizsgálatok jelentősége?

BV: A legtöbb betegség nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. A látszólag hirtelen fellépö események, például szivinfarktus, vagy agyi események hátterében is legtöbbször évek, néha évtizedek óta zajló folyamatok állnak. A szürövizsgálatok ezeknek a gyakran nagyon sokáig semmiféle érzékelhetö panaszt nem okozó folyamatoknak és az ezeket kedvezötlenül befolyásoló tényezöknek, az u.n. rizikófaktoroknak a felderítését szolgálják. A panaszok vagy tünetek fellépése elött felismerve és befolyásolva, öket, csökkenteni lehet a tényleges betegség fellépésének a kockázatát. Ezt megértve, nem nehéz belátni, hogy milyen fontos szerepe van a rendszeres szürövizsgálatoknak. Ez a gondolatmenet állt annak az ösi kínai gyakorlatnak a hátterében is, hogy a gazdag házaknál az orvost csak addig fizették, míg a az ellátásuk alatt álló emberek egészségesek maradtak.

NL: Meg lehet-e fogalmazni tanácsként, hogy mik azok a tünetek, mi az a szintű fájdalom vagy jelzés, amik esetén azonnal orvoshoz kell fordulni?

BV: Csak azt tudom mondani, hogy bármilyen hirtelen fellépö szokatlan panasz vagy tünet esetén, mint például mellkasi fájdalom, légszomj, fejfájás, beszédzavar, indokolatlan gyengeség, lábdagadás, vagy bármi más esetén ajánlatos orvoshoz fordulni. Minden új tünet lehet betegség jele vagy elöjele és minél elöbb sikerül a tünetek hátterét kideríteni és, ha kell, kezelni, annál nagyobb esély van komolyabb baj megelözésére.

NL: Miért csatlakoztál a König&Novák orvosi tanácsadó testületéhez?

BV: Mióta Ausztriában élek, mindig újra megkeresnek barátok, ismerösök, hogy tudok-e ajánlani nekik itteni orvost vagy intézményt, ahova egészségügyi problémáikkal fordulhatnak. Az ö elmondásaikból, de korábbi otthoni tevékenységem és különösen Magyarországon élö családtagjaim kapcsán közelmúltbeli személyes tapasztalataim alapján is sajnos jól ismerem a magyarországi egészségügyi ellátás helyzetét. Ezt ismerve, nem meglepö, hogy sokan, ha tehetik, külföldön keresnek megoldást ilyen irányu problémáikra.
Ezért nagyon jó kezdeményezésnek láttam ezt, amihez szívesen járulok hozzá a tapasztalatommal. Hogy baj esetén ne kapkodva kelljen egy idegen terepen segítséget keresni, hanem egy olajozottan müködö, professzionális szervezet segítsen a megfelelö helyre eljutni és a szükséges támogatást megadni.

NL: Köszönöm az interjút!

BV: Nagyon szívesen!

Podcast hallgatás

Most élsz - Egészség és üzlet podcast-sorozat - Milyen felnőttkori oltásokra van szükségünk?


Korábbi adások...