Köszöntünk mindenkit! Ez a Most élsz! podcast, Esperes Ákos és Novák László. 
EÁ:
Egészségügyi kérdésekről beszélgetünk és próbáljuk összehasonlítani az ausztriai és a magyarországi viszonyokat a magánegészségügyi és az állami ellátásban és hogy hogyan tudunk egy egészségesebb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb időskor elé nézni. Ebben az epizódban a megelőző szűrővizsgálatokról és ezeknek a rendjéről lesz szó.
NL:
Ez egy nehéz téma, mert vannak emberek, akik kimondottan sokat járnak és szeretnek menni szűrővizsgálatokra és vannak emberek, akik félnek, merthogy ők nem akarnak semmi rosszat megtudni.
EÁ:
Mind a két szélsőséggel találkozunk.
NL:
Egyesek nem akarnak megtudni valamit, attól félnek, hogy kiderül valami súlyos betegsége. Nem akar róla tudni.
EÁ:
Sok ilyen ember van.
NL:
Ha baj lesz, akkor akarom tudni. Nem akarom előre tudni. Csakhogy ez nem így működik. Ahogy az sem igaz, hogy ha szűrővizsgálatokra járok, akkor egészségesebb leszek, hiszen az nem függ össze semmilyen módon. Ahogy az sem igaz, hogy ha nem járok, akkor minden rendben van. A szűrővizsgálatoknak a valódi célja nem más, mint a betegségeknek a korai felismerése. Szűrővizsgálatra azért megyünk, hogy megelőzzünk bajokat, valamint azért, hogyha elindult valami rossz folyamat, akkor azt megállítsuk időben, és ne legyen belőle súlyos gond. A szűrővizsgálatoknál általában egy pillanatképet kapunk a szervezetünkről, hogy milyen állapotban vannak a főbb szerveink. Ez a pillanatkép önmagában sokkal kevésbé értelmezhető, minthogyha szűrővizsgálatokra rendszeresen járunk 2-3-4 évente, és ezeket a pillanatképeket egymás mellé tesszük, mert 3-4 vizsgálatból már nagyon jól látszanak a trendek. Azt fogják mondani, hogy kedves Ákos, 40 évesen járt nálunk először, ez a pillanatképen látja, ez így nézett ki, 45 évesen így, 50 évesen pedig így.
Ha nem fogjuk meg ezt trendet, akkor ebből lesz 20 év múlva az a baj, hogy… pl. infarktus.
A túl sok koleszterinnél pl. az van, hogy az folyamatosan rakódik le. Ha akarjuk, ha nem, rakódik szépen le az ér falakra belülről és folyamatosan szűkíti az ereket. Minden nap egy pici lerakódik ebből a többletből.
EÁ:
Ráadásul ha a koleszterinnél maradunk, egy egyszerű életmódváltással akár meg lehet változtatni ezt a folyamatot, még csak pirulákat sem kell szedni. Ha valaki fél a mellékhatásokról mondjuk, akkor ez se kerül terítékre.
NL:
Igen, ha az ember odafigyel, tud akár változtatni rajta, de ez a kisebbik rész, azért ezt valljuk be őszintén. Azt kell látni, hogy ha ez egy örökletes dolog, akkor nagyon pici az esélye annak, hogy ez megoldást fog adni, viszont iszonyatosan hatékony és jó gyógyszerek vannak minden mellékhatás nélkül, például a koleszterin esetében a statinok, ez egy 20-30 éve alkalmazott gyógyszerfajta, ami már nem a májon belül ad megoldást a koleszterin többlet zsír lebontására, hanem még a máj előtt, ezért nem is roncsolja a májat. Aki szed egy ilyen gyógyszert és mondjuk évente elmegy egy vérképet csináltatni, pontosan látja, hogy van-e mellékhatása. Hangsúlyozom, még mindig jobb, mint 65 évesen egy infarktusban összeesni és meghalni.
EÁ:
Egy kedves barátom, 48 éves. Az édesapjánál is volt ez a tünet mielőtt elhunyt. Ő attól félve, hogy ez történhet vele is, elment egy vizsgálatra, és kiderült, hogy ugyanazt örökölte, ami probléma volt az édesapjánál. Ő még meg tudta oldani egy fél tablettával, komoly életmódváltással, és ezzel járó lemondásokkal, hogy egészségügyi határértéken belül legyen most a koleszterinje.
NL:
Egy dolgot tapasztalatból el kell mondjak. Szinte minden betegségnél az egyik legnagyobb kockázatnövelő tétel a túlsúly. Pusztítóan rossz hatással van a túlsúly minden szervünkre. Meg persze alkohol, drog, dohányzás, stb.., erről ne beszéljünk.
EÁ:
A legkisebb túlsúly még a gyógyulását is nehezíti.
NL:
Le kell egyszerűen adni és le kell fogyni a súlyunkból. A megelőzések egyik legegyszerűbb és leggyorsabb és legfontosabb formája. Na, de visszatérve a vizsgálatokra. Tehát a lényeg ezeknek a vizsgálatoknak, hogyha bármilyen betegség elindul, minél hamarabb felismerni, elkapni, megfogni és kezelni. A sikere két dologtól függ, mint minden más orvosi találkozó is. Az egyik az ezt végző szakorvos felkészültsége és alapossága. Az a szűrővizsgálati rész, amit nővérkék végeznek el, hát az tizedese olyan alapos, mint amit egy jó szakorvos csinál. Másrészről azok a gépek, berendezések, amiket használnak, azoknak a lehető legjobb állapota, minősége, frissessége, korszerűsége. A gép kell kimutassa és az orvos kell észrevegye a kezdődő problémákat. Ha pedig észreveszi, mondja is meg, mit kell tenni.
Alap menetrend: Laborban kezd az ügyfél, majd leülteti az embert egy belgyógyász és anamnézis címén átbeszéli vele, hogy a szülei nagyszüleinél milyen betegségek alakultak ki, milyen örökletes betegségek lehetnek, illetve őneki eddig milyen betegségei voltak, jelenleg milyen tünetei vannak, miken esett át. Tehát megismerem, megtudom, hogy az adott betegnek mik a lehetséges genetikai örökletes betegségei, milyen állapotban van, milyen gyógyszert szed, stb. stb., hogy mire kell felkészülni, mire kell fókuszálni, min kell tudni esetlegesen javítani, vagy mire kell kimondottan figyelni ezek miatt. Tehát az első beszélgetés, egy nagyon fontos pont.
EÁ:
Gondolom, az ilyen szűrővizsgálatoknak a Ferrarija, ha szabad ezt a hasonlatot mellé tennem, az egy genetikai rizikóelemzés.
NL:
Genetikai rizikóelemzést alapvetően kisgyerekeknél, pláne csecsemőknél javasolt megtenni, két okból. Az egyik, hogy akkor rögtön már csecsemőkorban a szülő megtudja mire érzékeny vagy fogékony a gyerek. Sok baba laktózérzékeny az anya szenved, a gyerek hány, visszabüfög, soha senki nem alszik. Nos, a laktózérzékenység egy csepp vérből kimutatható már rögtön a születésekor és a gyereket lehet úgy lehet úgy táplálni, hogy a kockázatokra figyelünk. Induljunk ki nyugodtan abból, hogy ami a szüleinek, nagyszüleinek volt baja, azt valamilyen valószínűséggel örökli a gyerek is. Igaz, ezzel pesszimista verzióban jártunk el, de legalább bajt nem okozhatunk, ha figyelünk rá. Tehát a genetikai rizikóelemzés a minél hamarabbi csecsemőkorban a leghasznosabb. A másik, amit az orvostudomány mond, hogy az örökletes betegségek viszont 45 éves korig legkésőbb előjönnek. Hiszen az eredeti genetikai kódoltsága egy ember élethossznak átlagosan azt mondják, hogy 45-50 évre tehető. Az, hogy ma sokkal tovább élünk, ez a korszerű orvostudománynak köszönhető.
EÁ:
És a táplálkozásunknak.
NL:
A táplálkozásunknak is, így van. Tehát 50 éves kor után már nincs értelme például genetikai rizikóelemzést tenni, mert amit örököltünk, vagy örököltünk volna, az már kifejlődött volna.
Vissza a szűrővizsgálati programra: az első orvos beszélgetésen túl vagyunk, akkor az orvos képbe került rólunk. Utána jön a labor, ami három részből áll jó esetben. Az egyik egy teljes körű vérkép. A mi tagjaink kapnak erről egy pontos tájékoztatást, egy füzetet, egy brosúrát, hogy milyen vér leleteket érdemes levenni, és mi az, ami teljesen fölösleges egyébként, mert ilyen is van. Második a vizeletvizsgálat, a harmadik a véres széklet vizsgálata. Ez arról szól, hogy megvizsgálják, hogy esetleg a székletben van-e akár csak egy mikrogrammnyi vérmaradvány, mert az az esetleges rákos sejtek képződésének az elindulását az egyik leghamarabb módon mutatja meg. Ausztriában ezután következnek az ultrahang vizsgálatok. Itt kiemelten fontos a nyaki ütőereknek a vizsgálata is, ami az agy felé menő ereknek a tisztaságát, átjárhatóságát mutatja, de van benne pajzsmirigy, alhasi, vese és egyéb szerveinknek az ultrahangos vizsgálatai is. Ezután általában egy reggeli következik. Ezt követően a hölgyeknek nőgyógyászati vizsgálat, ahol már kimondottan a 3d-s mammográfia az, amit ajánlunk. Fájdalommentes, nagyon kíméletes az eljárás, és egy komplex 3d-s képet mutat. Uraknál ezalatt urológia. Ezután kardiológia, ami terheléses EKG-val és szív ultrahanggal zárul.
A végén az egésznek kell legyen egy összefoglaló, záró értékelő beszélgetése, ahol az orvos elmondja mit lát és mit lát a legutóbbi kivizsgálás óta változást.
EÁ:
Ezt a szűrést ti hol javasoljátok elvégezni? Magyarországon vagy Ausztriában van ennek a ti közreműködésetekkel nagyobb tere?
NL:
Segítünk mind a két országban, mind a két országban vannak kapcsolataink. Tapasztalati útból azt tudom mondani, hogy Ausztriában az orvosi alaposság és a ráfordított idő nagyobb. Van Magyarországon klinika, ahol már minden olyan gépet, berendezést megvettek, ami Nyugat-Európában ma a legkorszerűbbnek mondható és tagjaink visszajelzése alapján jó színvonalon zajlik ez a vizsgálat. Sajnos sok egyéb intézménynél és magánklinikánál menedzserszűrés címén tulajdonképpen teljesen rutin jellegű, sokszor teljesen értelmetlen vizsgálatokat végeznek el, és nagyon gyorsan leszednek nagyon sok pénzt, és mindenkiről egy kaptafára ugyanazt elvégzik. Magyarországon a menedzserszűrése az, ahol a legtöbbször mindenkinél minden rendben van. És ez furcsa, mert persze ez ilyen nincs. Olyan nincs, hogy a végén ne lenne egy hasznos gondolata a szakorvosnak, minimum, hogy mire kéne jobban figyelni, min érdemes változtatni, miben érdemes gondolkodni, stb. Ez csak egyszerűen azt mondhatja, hogy felületesek voltak valószínűleg a vizsgálatok, az orvosnak nem volt ideje, energiája rá elegendő, azt gondolom.
EÁ:
Ezeknek a vizsgálatoknak állami támogatottsága, felteszem, költségvetésben nincsen, tehát ezeket magánúton kell intézni. Ha árban kell összehasonlítani, mennyiért érhető el itt és ott?
NL:
Ausztriában a biztosítottaknak a társadalombiztosítás ezt a szűrőprogramot, ha nem is teljeskörűségében, úgy ahogy most elmondtam, de kétévente ingyenesen biztosítja. Bárki, bármilyen állami vagy magánklinikai intézménybe elmehet, és ezt elvégeztetheti. Lényegében egy vérvizsgálatra én is minden évben elmegyek a háziorvosomhoz és kérek egy teljes vérképet, csak hogy megnézzük, hogy merre hány méter, és ez végül is díjmentes Magyarországon is. Ezek a komplex vizsgálatok, ezek pedig én úgy tudom, hogy így ebben a formában Magyarországon csak privát intézményben érhetők el. Minekünk kettő intézmény van a listánkon, amit mi úgy gondolunk, hogy alapvetően jó munkát végeznek. Nem kimondottan őket ajánljuk, de azt gondoljuk, hogy igenis jó munkát végeznek Magyarországon. Az árak itt is és ott is 400 és 800 ezer forint közé tehetők 2024-ben. Hozzá kell tennem, hogy mi sok ügyfelet viszünk Ausztriába ezekre a vizsgálatokra, tagjainknak kialkudunk kedvezményeket, és van már egy olyan klinika, az Uniqa Biztosító saját klinikája, ahol a tagjainknak már 45 százalék kedvezménye van, ami azt jelenti, hogy szinte forintra szinte forintra ugyanannyiért megkapja Bécsben a bécsi privát klinikán ugyanazt a vizsgálatot, mint itt Magyarországon, és hangsúlyozom, hogy ott bizony teljes körűbb, kicsit alaposabb. Ráadásul magyar orvosok dolgoznak ott is, tehát magyar anyanyelven is ugyanúgy az egész meg tud történni. Mi mindegyiket fölajánljuk az ügyfélnek, és az ügyfél eldönti, hogy mikor melyiket veszi igénybe. Jó, hogyha az ember mindig ugyanoda tér vissza, hiszen akkor ott vannak a leletei az előző vizsgálatokból és akkor összehasonlíthatóvá válnak.
EÁ:
Előfordul olyan, hogy egy egyszerű rutinvizsgálatnál valóban életmentő eredmények születnek, aminek következtében valaki rádöbben, hogy Úristen.
NL:
Ez így van. Többször előfordult, hogy rutin vizsgálat közben kiderült, hogy milyen jó, hogy elment rá, mert mondjuk 10-20 évvel meghosszabbította az életét egy felismerés. Sokszor az ügyfél egy régóta meglévő enyhe panaszára hirtelen rájön, hogy az miből adódik és hogy milyen könnyen lehet kezelni. Volt olyan is, aki rájött, hogy egy örökletes betegséggel mennyire kell foglalkozni, és igen, életmódváltás és/vagy gyógyszer kell, és ezzel megoldja. Amit elmondtam az előbb, az egy általános komplex csomag, de ez kiegészülhet sok modullal aszerint, hogy az ügyfél esetleg milyen részt szeretne alaposabban megvizsgálni. Magyarországon sokszor csinálnak még mindig tüdőröntgent megelőző szűrővizsgálatoknál. Teljesen fölösleges. Tehát most mondom mindenkinek, aki hallgatja; hölgyeim és uraim, ne csináltassanak tüdőröntgent megelőzési céllal. Megelőzésre nem alkalmas a tüdőröntgen. Arra jó, hogy ha valami konkrét probléma fennáll, az orvos lássa, hogy hol helyezkedik el ez, hol van ez a gond és milyen állapotban van. Ha valakinek örökletes problémája van a tüdejével vagy panasza van, vagy fájdalma vagy nagyon erős dohányos, akkor annak igenis javaslom, hogy menjen el ötévente legalább, de inkább háromévente tüdő CT-re. A CT vizsgálat jobban lát és alaposabban, mint a röntgen és az tényleg alkalmas megelőzésre.
EÁ:
A tüdőszűrést Magyarországon kábé mint a C-vitamint, úgy írják fel.
NL:
Lehet, de megelőzésre nem használható. A tüdő CT-nek tízszer jobb a hatékonysága és tizedannyi a sugárzás amit az ügyfél kap.
Van még sok kiegészítő modul, amit a reggeli, első konzultáción az orvos ajánlhat, mert ha az ügyfél családjában van egy jellemző probléma, akkor érdemes lehet még egy kiegészítő csomagot hozzávenni.
EÁ:
Például uraknál, ha felmenők között volt, aki prosztatarákban szenvedett, akkor felteszem, rizikófaktorként érdemes mondjuk ezzel foglalkozni.
NL:
Az urológiát 45 éves kortól minden férfinak kétévente csináltatnia kell. De mondok egy példát, ami nem annyira ismert. Örökletes az emlőrák. Emlőrák a férfiaknál is van, de mi nem foglalkozunk ezzel, nem is tudunk róla, nem is vizsgáljuk magunkat. De ha valakinek a felmenői között jellemző volt az emlőrák, akkor a férfiaknak is el kell kezdeni az emlőrákszűréssel foglalkozni. És ez nem szokás. Erre való az első beszélgetés, hogy feltárjuk azokat az örökletes betegségeket, (megjegyzem vannak örökletes rákbetegségek, mint petefészekrák, hererák, emlőrák, és a gyomorrák talán) ezekkel akkor foglalkozni kell és alaposabban vizsgálni.
EÁ:
A műsor végéhez közeledve összefoglalnád hogyha valaki tudatosan szeretné azt, hogy a szűrővizsgálatok az életének részévé váljanak, akkor mi mindent kell csinálnia ahhoz, hogy ez jól működjön?
NL:
Először is: 40 éves kor előtt, ha nincs panasz, nem szükséges szűrővizsgálatokra járni. Ezt is mondjuk ki. El akarják nekünk adni, aranyosak, nem kell elfogadni. Fölösleges, ha nincs panaszunk, ha nincsen örökletes, várhatóan fiatal korban kialakuló problémánknak nincs értelme. 40-45 éves kor között javasolt általában egészséges embereknek elmenni, elkezdeni szűrővizsgálatokat végeztetni. Itt két dologról kell meggyőződnünk; 1., ahová megyünk, ott a lehető legjobb szakorvos vizsgáljon, illetve a legjobb gépesítés álljon rendelkezésre. Ha kínálnak mindenféle csomagokat, kérdezzük meg, hogy mit lehet hozzávenni, vagy mi az, amit fölöslegesnek tartunk, vegyük ki belőle lehetőség szerint. 2., A lényeg igenis az, hogy ahogy az autót is szervizbe visszük x évente magunkat is el kell vinni és hasonlíttassuk össze a két évvel, három évvel, öt évvel korábbi leleteinket a mostani állapottal, mert az fogja mutatni a trendeket és a rossz irányokat és akkor tudunk azokban lépni. Nagyon fontos a kezdő beszélgetés a szűrővizsgálati napon, és ugyan ilyen fontos a végén egy záróbeszélgetés is, ahonnan úgy kell eljönnünk, hogy tudjuk, hogy holnaptól hogyan kell egy picit másképp élnünk, ha szeretnénk az egészségünket megőrizni.
EÁ:
Egy érdekes beszélgetést hallottam egy showműsorban. Samuel L. Jackson mesélt az egészségügyi vizsgálatokról és checkupokról, hogy ők, mint színészek, a biztosítótársaságok és a nagy stúdiók minden egyes nagy projekt előtt, amit te is elmondtál, a legapróbb részletekig terjedő kivizsgálásra kötelezik a sztárokat azért, hogy a rizikót és a kockázatot a film során bármilyen betegség, hogy kialakul-e, kivédjék, illetve hogy a projekteknél nehogy bármilyen fennakadás legyen az adott színész betegsége miatt. Ők folyamatosan checkupról checkupra mászkálnak, és állandóan ellenőrzik őket.
NL:
Az, hogy Ausztriában magasabb a várható élettartam, mint Magyarországon, illetve ami még érdekesebb sokkal több az egészségben eltöltött évek száma, egyrészt annak köszönhető, hogy folyamatosan kommunikált, folyamatosan javasolt és könnyen elérhető szűrővizsgálati rendszer áll rendelkezésre, és az emberekben benne van az egészségtudatosság. Hogy járnak, rendszeresen szűrésekre, vizsgálják, és igen változtatnak, ha kell bizonyos dolgokon, és igen, szednek gyógyszert, ha kell, és igen, frissítik az oltásaikat, és ezzel is kockázatokat csökkentenek, stb. stb. Nem iszik kevesebbet az osztrák, mint a magyar, szerintem per főre vetítve. Nem dohányzik kevesebbet szerintem az Ausztriában élő 9 millió ember sem, mint Magyarországon.
Szűrővizsgálatok, oltás, meg hát még egy dolog; a bécsi akkor iszik, amikor lejött a sípályáról öt óra síelés után, amikor biciklizett már egész délelőtt és megpihen a társasággal. Tehát a mozgás az bizony nagyon benne van. Sajnos Ausztriában, Bécsben is látom, hogy főleg a szegényebb és iskolázatlanabb rétegeknél jellemző a túlsúly, és minél inkább iskolázott és minél inkább jobb módú réteget látok, ott már látszik, hogy nem a mennyiségi fogyasztás van előtérbe helyezve, hanem a minőség, és egyre jobb karban lévő, egyre vékonyabb emberek, hogy mondjam, kerülnek elő. Szóval ez összefügg valamilyen módon, azt hiszem.
EÁ:
Ugye lényegében, amikor az ember a negyvenes éveit tapossa, amikor ezt az egészet el kellene kezdeni, ahogy te is ezt korábban mondtad, akkor el se tudjuk képzelni azt, hogy mondjuk 70 éves korunkra milyen minőségi változás áll be az életünkben.
NL:
Én csak magamról tudom, édesapám mondta azt, hogy ő, miután elmúlt hetven, hetvenegy, többet volt orvosnál, mint amennyit a megelőző 70 évben összesen. És egyszer csak 70 évesen viszont a nyakukba szakad, hogy mi mindent tudunk karbantartani, és ez az, amit te is mondtál, hogy mennyire fontos az egészségben eltöltött évek száma.
EÁ:
Köszönöm szépen, a szűrővizsgálatokról beszélgettünk, ezeknek fontosságáról ebben az epizódban. Ha valakit netán érdekelnek további információk, akkor itt a csatornán megtalálnak további beszélgetéseket, ezeket ajánlom mindenkinek. Kocogás, mosogatás, kerékpározás, bármilyen vezetés közben is meg lehet ezeket a beszélgetéseket hallgatni szerintem nagyon hasznosak lehetnek. Ha tudnak olyan ismerősökről, akiknek esetleg ez érdekes lehet, érdeklődnek az egészségtudatosság szempontjából, fontos lenne nekik. Kérem, osszák meg velük ezeket a beszélgetéseket, vagy további információkért látogassák meg a konignovak.com weboldalt.
– Minden jót!