Újszülött a kórházban – 3 csepp vérből 33 különböző betegség felismerhető.

König Silvia interjút készített Prof. Dr. Arnold Pollak-kal, cégünk orvosi tanácsadó testületének tagjával.

Silvia König: Egy csecsemő megszületésekor milyen vizsgálatokat végeznek el a kórházban rendszerint? Pontosan mit vizsgálnak? 

Prof. Pollak: Ausztriában létezik egy anya-gyermek igazolvány, terhes nők, újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek egészségügyi ellátását szolgálja.

A kórházban a gyermeket alaposan megvizsgálják belgyógyászati- és neurológiai szempontból. Ezen felül vér- és ultrahangvizsgálatokat is végeznek. Megvizsgálják az összes olyan életfunkciót, mint a szív, a tüdő, a légzés és a keringés. Azt is ellenőrzik, hogy vannak-e veleszületett rendellenességek. Az anyán végzett ellenőrzéseket szintén szorosan figyelemmel kísérik, például a fertőző betegségek, például a hepatitis B, a toxoplazmózis, a citomegalovírus és hasonló szervezetek szerológiai hátterét. Különösen fontos az újszülött idegrendszerének felmérése.

SK: Mit vizsgálnak az újszülötti neurológiai vizsgálatok során?

Prof. Pollak: Itt nagyon nagy szerepet játszik az orvos tapasztalata. Az orvos felméri a gyermek testtartását, reakcióit, reflexeit, az izomtónusát stb. A kérdés az, hogy vannak-e nyújtási minták, vagy nyaki tónus dominál-e. Megnézzük, hogy fennáll-e a „komfortpozíció”. Ez a vizsgálat különösen fontos az újszülötteknél! Az orvos megvizsgálja a fej alakját, a fej testtartását, a kutacsot és még sok minden mást is.

SK: Milyen vizsgálatokat végeznek még a kórházban?

Prof. Pollak: A csípőről és a veséről ultrahangvizsgálat készül, vércsoport-tesztet végzünk, és különösen fontos a halláspróba, hogy a lehető legkorábban észleljük a születési rendellenességeket.

Szükség esetén kezelik, ha a kórházi nővér elváltozást tapasztal. Például, ha a gyermek nem iszik jól, túl sok vizet veszít, túl sárga, sápadt vagy egyébként észrevehető (például légzéssel, keringéssel, hőmérséklettel stb.) problémája van, kevés a vizelete vagy anyagcsereprobléma áll fenn. Szükség esetén a gyermeket inkubátor / hőfürdőbe helyezik, vagy gondosan megfigyelik vagy ellenőrzik.

A kórházból történő hazabocsátás előtt az orvos ismét megvizsgálja a gyermeket.

SK: Mi történik, ha a gyerek túl sárga?

Prof. Pollak: A bilirubinszintjét megmérjük. Attól is függ, hogy mikor fordul elő sárgaság (azaz melyik születés utáni napon), és mennyire magas fokú. Akkor nagyon fontos megvizsgálni, hogy milyen vércsoportú gyermek és az anyja, illetve, hogy fennáll-e inkompatibilitás. Az Rh- inkompatibilitáson kívül például, ha az anyának 0 vércsoportja van, és gyermenek A vagy B, akkor a sárgaság rosszabbodhat, és minél korábban fordul elő, annál veszélyesebb. Az 1. 2. napon a sárgaság egyáltalán nem normális, míg az 5 napon a bilirubinértékek a normális 13, 14, 15-szörösét is elérhetik.

SK: Végeznek vérvizsgálatot újszülötteken is?

Prof. Pollak: Igen, természetesen. 3 csepp vér veszünk az újszülött sarkából, és szűrőlapra tesszük, majd megvizsgáljuk azt. Természetesen minden gyermeknél megnézzük a vércukorszintet és a hemoglobinszintet. A sarokszúrással a vért veleszületett betegségek, különösen anyagcsere- és hormonbetegségek kapcsán vizsgálják. Mi, Ausztriában, az Egyetemi Gyermekklinikán jelenleg 33 veleszületett anyagcserebetegséget és hormonális elváltozást szűrünk. A legismertebbek a pajzsmirigybetegség vagy az AGS adrenogenitális szindróma (mellékvesék / nemi betegség). A közelmúltban tárolási betegségek, úgynevezett lizoszomális betegségek fedezhetők fel.

SK: Mit láthat az orvos a sarokvérben?

Prof. Pollak: 33 olyan különféle betegség diagnosztizálható, amelyek kezelhetőek, de amelyeket, ha későn észlelnek, akkor már károsodás figyelhető meg. Ezért csináljuk ezt a szűrést. Az újszülött időszakában a gyerekeket nagyon óvatosan megvizsgáljuk, különféle problémák lehetnek, de szerencsére ezek igen ritkák. Még tumorokat is felfedezhetünk ilyenkor.

Genetikai kockázatelemzés gyermekeknél nem ajánlott

Silvia König: Mit gondol a gyermekek genetikai kockázatelemzéséről? Javasolja? 
 
Prof. Pollak: Azt mondom, nem, csak célzott gyanú esetén.
 
A vizsgálatokat gyermekeknél születéstől kezdve folyamatosan kell végezni

Silvia König: Javasolná az egészséges (konkrét panaszok nélkül) gyermekek ellenőrzését? 
Milyen életkortól?  

Prof. Pollak: Igen. Szüléstől kezdve a gyermekorvosnak ellenőrzéseket kell végeznie, amint azt az osztrák „anya / gyermek igazolvány” tartalmazza. Az első néhány hónapban négyhetente kell ellenőrizni. A gyereket megmérik, lemérik és megvizsgálják, hogy vannak-e a rendellenességek.

Az élet első heteiben általános és ortopédiai vizsgálat készül. Ellenőrizzük a szomatikus fejlődést és különösen neurológiailag, teszteljük a szemreakciót és a hallást, megvizsgáljuk a fejét (kutacs, fej kerülete) szívét és tüdejét, valamint az ortopédiai jellemzőket.
Az orvos azt is a gyermek ivási szokásait is felméri és ellenőrzi, hogy a gyermek életkorának megfelelően fejlődik, érzelmileg is. Ezenkívül az orvos tájékoztatja a szülőket a további óvintézkedésekről, különös tekintettel a modern oltási programra.

SK: Ezeket a vizsgálatokat gyermekorvos vagy szakorvosok, például bőrgyógyászok, fogorvosok, szemész, stb… végzik?
Prof. Pollak: A gyermekkor első éveiben ezeket a vizsgálatokat a gyermekorvos végezheti, rendellenességek esetén kell szakorvossal konzultálni.

SK: Mikor kell egy lánynak először nőgyógyászhoz menni? 

Prof. Pollak: Amikor a pubertás korszakába lép. A női pubertás arra az időszakra vonatkozik, amely alatt a lány fizikailag nővé fejlődik.

Sport és táplálkozás – A sportnak szórakoztatónak kell lennie, és az ételeknek ízleniük kell.

SK: Milyen sportokat javasol a gyerekeknek? 

Prof. Pollak: Úszás, könnyű atlétika, láb- / kézilabda, korcsolyázás, balett lányoknak (de nem extrém és nem túl gyakran), még a tenisznél is vigyázni kell, hogy ne játsszon túl gyakran, mivel ez egyoldalú sport. A sportnak szórakoztatónak kell lennie, a gyerekeknek különféle sportokat kell kipróbálniuk, hogy megtudják, számukra mi a legszórakoztatóbb. Amikor a sportfajtát időről időre megváltoztatják, a gyermek nem terheli egyoldalúan a csontokat, izmokat és ínakat.

SK: Milyen sportfajtákat nem javasol gyerekeknél? 

Prof. Pollak: A lovaglás különösen népszerű a lányok körében, de a lovaglási balesetek miatt nem veszélytelen.

SK: A fiatalok/tinédzserek járhatnak edzőterembe és emelhetnek súlyokat? 

Prof. Pollak: Nem.

SK: Mikor számít egy gyerek túlsúlyosnak?  Mit jelent az, hogy „alacsony súlyú” és hogyan támogathatjuk ezt pszichológiai szempontból? 

Prof. Pollak: Az ételnek ízlenie lennie, de ne legyen az élete középpontjában! Nem szabad a napjainak az ételről szólnia. A gyermek tudja, hogy mennyire van szüksége, ha elegendő testmozgást végez, akkor normál esetben nem szabadna túlsúlyban lennie. Itt nagy szerepet játszik a szülők példája. A gyereknek megfelelő, kiegyensúlyozott étrendet kell biztosítani, és fontos, hogy szeresse azt.

SK: Van értelme diétának? Van értelme ezt kérdezni: “Többet kéne enned vagy hagyd már abba az evést?” 

Prof. Pollak: Nincs, mivel az, hogy a gyerek mennyit eszik, egyénileg különbözik és napról napra változhat. Minden gyermek eltérő étkezési viselkedésmintázattal rendelkezik, és különféleképpen eszik.

Pszichológia – Hogyan tudom megvédeni gyermekemet a zaklatástól?

 
SK: Hogyan támogathatjuk a gyermeket a dacolás szakaszában vagy a pubertás során pszichológiai szempontból? 

Prof. Pollak: A nagyobb fejlődési szakaszok komoly változásokkal járnak és konfliktusok jellemzik. Ez a szülőkről való hosszú távú leválási folyamat, amely során egyszerűen nehezebb és könnyebb időszakok vannak. Ha tudjuk az indokoltságát mi, szülők is könnyebben kezelhetjük.
A gyermekben ebben a szakaszban új önkép alakul ki. A fizikai és a társadalmi változásoknak is meg kell történniük a gyermekkel, ezeket a felnőttek nem veszik észre annyira. Az élet változás, ebben vannak bizonytalansággal és félelemmel járó szakaszok is. Nem csoda, ha a gyermek hirtelen bizonytalanná és / vagy szeszélyessé válik, több megértésre, figyelemre és közelségre van szüksége!

SK: Honnan veheti észre a szülő, hogy gyermeküket zaklatják?  

Prof. Pollak: A zaklatás által sújtott gyermekek nagyon különböző módon reagálhatnak: némelyiket megfélemlítik és visszavonulnak, így elkerülik a támadás lehetőségét. Mások agresszíven reagálnak, vagy megbetegednek.

SK: Hogyan tudnak a szülők segíteni? 

Prof. Pollak: A szülőknek figyelniük kell a lehetséges jelekre, és támogatást kell nyújtaniuk beszélgetések során. Súlyos jogsértések esetén a szülők jogi lépéseket tehetnek és feljelentést tehetnek a rendőrségen.

Fontos kérdés a kórházválasztásnál: Mire van szükségem?

SK: A bécsi Szent Anna Gyermekkórház a legjobb bécsi gyermekkórház van több is, amit ajánlana? 

Prof. Pollak: A kérdés mindig a következő: Mire van szükségem?
A Szent Anna Kórház olyan hematológiai és onkológiai betegségek, mint például a leukémia központja.
Minden egyéb súlyos vagy krónikus betegség esetén a bécsi Általános Kórház (AKH) felelős.
Rutin betegségek esetén, például amikor egy gyermek hány, infúzióra van szüksége, vagy ha a babán magas a láz, bármilyen kórházba mehet.

SK: Vannak további gyermekkórházak Bécsben?

Prof. Pollak: A Wilhelminenspitalnak, az új SMZ Nordnak, az SMZ Süd-nek szintén jó gyermekosztályai vannak. A Sozialmedizinische Zentrum Süd – Kaiser Franz Josef Spital és a Gottfried von Preyer Gyermekkórház szintén dicséretes gyermekkórházak.

SK: Hogyan működik a külföldiek betegfelvétele egy privát kórházba?

Prof. Pollak: Alapvetően egy beteg gyermeket inkább konkrét gyermekkórházba kell vinni.
Idősebb gyermekkel, serdülővel már választhat magánkórházat is, mint például a “Goldenes Kreuz” vagy a Döblingi Privátklinika.

SK: Összegzésül, mondana nekünk egy tanácsot? Ami éppen eszébe jut.

Prof. Pollak: Ma két pozsonyi család volt nálam, akik hozzám járnak Bécsbe vizsgálatra. Az első család már a gyerek születése óta ismer engem. A második család az első barátai. A mi esetünkben a bizalom és a kötelék nagyon fontos szerepet játszik.

SK: Köszönöm az interjút!

Podcast hallgatás

Most élsz - Egészség és üzlet podcast-sorozat - Milyen felnőttkori oltásokra van szükségünk?


Korábbi adások...